MKT és TEVA bemutatja: Vanitatum Vanitas
Célunk a szakterülettel kapcsolatos általános ismeretek átadása, gyarapítása mindazok számára, akik valamilyen módon a kérdésben érintettek, és azok számára is, akik pusztán érdeklődnek a diszciplina iránt.
Mi történik szívizom-infarktus során?A szívizomnak állandó, folyamatos tápanyag és oxigén ellátásra van szüksége, amelyet a koszorúereken átáramló vér biztosít. Az érfalban felhalmozódó koleszterin, kálcium (meszesedés) és a megtapadó gyulladásos sejtek együttesen úgynevezett koszorúérplakkokat hoznak létre, melyek növekedve koszorúér-szűkületek kialakulásához vezetnek. Mindez igen lassú, évekig tartó folyamat. Ha a koszorúerek beszűkülnek, az átáramló vér mennyisége csökken és így a szívizom nem jut megfelelő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz. Szívizom-infarktus akkor alakul ki, ha a koszorúérplakkok felszíne hirtelen megreped, és a koleszterindús anyag érintkezésbe kerül a keringő vérrel, amely ennek hatására azonnal megalvad és elzárja a koszorúeret. Az elzárt koszorúér által ellátott szívizomterület oxigénhiányos állapotba kerül, majd percek alatt megkezdődik a szívizomsejtek pusztulása. Minden egyes koszorúér meghatározott szívizomterületet lát el, ezért a károsodott szívizom mennyisége az elzáródott koszorúérhez tartozó szívizomterület nagyságától és az oxigénhiányos állapot hosszától függ. Terápiás megoldást az elzáródott koszorúér mihamarábbi megnyitása jelenti szívkatéterezéssel. Érthető módon tehát a szívizomkárosodás mértéke az elzáródás és a koszorúér megnyitása között eltelt időtől függ, így az infarktus során elszenvedett szívizomkárosodás nagyságát a minél hamarább elkezdett terápiával lehet csökkenteni.
Figyelmeztető jelek szívinfarktus eseténAz esetek egy részében a szívinfarktus vagy szívizom-elhalás hirtelen alakul ki, jellegzetes kísérő tünetekkel, erőteljes mellkasi szorító, nyomó fájdalommal jár, amely a bal kar irányába sugározhat. A súlyos fájdalom miatt a betegek általában hamar orvoshoz fordulnak, illetve mentőt hívnak. Azonban az esetek döntő többségében a fájdalom kevésbé erős, lassanként, órák alatt súlyosbodik. Ilyenkor a betegek gyakran figyelmem kívül hagyják a bizonytalan mellkasi tüneteket, és túl későn jutnak kórházba.
Az alábbi tünetekre mindenképpen érdemes odafigyelni, mert ezek a kialakuló szívinfarktus jelei lehetnek:
A mellkas közepén jelentkező fájdalom a szívinfarktust leggyakrabban kísérő tünet, amely legalabb 30 percig tart és nem szűnik meg pihenés vagy szájon át bevehető gyógyszerek hatására. A fájdalom lehet visszatérő jellegű, általában nyomó, szorító jellegű.
Bizonytalan, kellemetlen érzés a felsőtesten. A szívinfarktust kísérheti bizonytalan fájdalomérzés a egyik vagy mindkét karban, a hátban, a nyaki tájékon vagy az állban. Az esetek egy részében az infarktust gyomorfájdalom is kísérheti.
Légszomj önmagában vagy mellkasi fájdalommal együtt is utalhat szívinfarktusra.
Egyéb kísérő tünetek: hideg verejték, hányinger/hányás, szédülés.
A férfiakhoz hasonlóan a nőknél szintén mellkasi fájdalom a leggyakrabban előforduló tünet infarktus esetén. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy nőknél gyakrabban jelentkeznek az egyéb kísérő tünetek mint például a légszomj, a hányinger/hányás, a hátba vagy az áll fellé sugárzó fájdalom.
Mi a teendő szívinfarktus esetén?
Szívinfarktus esetén a percek is számítanak! Gyors cselekvésnek akár saját életünket is köszönhetjük. Ne halogassuk a mentők hívását, hiszen életmentő beavatkozáshoz leggyorsabban így juthatunk. A helyszínre érkező szakemberek azonnal elkezdik a gyógyszeres terápiát, így akár órákkal hamarább elkezdődhet a szívinfarktus kezelése a személygépkocsival történő kórházbaszállításhoz képest. A szívinfarktus kimenetele leginkább gyors segítséghívással befolyásolható. Az időben végrehajtott beavakozás, a szívizomelhalás mértékét igen jelentősen csökkentheti.
Figyeljünk a tünetekre, ha bizonytalanok vagyunk is azok okát illetően, forduljunk orvoshoz mihamarább.
