Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

Kiemelt támogatóink

gyógyszeripari információk

Partnereink

gyógyszeripari információk

BAYERegisMedtronicMERCKMSDTEVA

A(z) MKT hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • GENDER AND HEALTH
    2017.03.06. - MKT - Hírkategória: Általános

    Az elmúlt években egyre szélesebb körben vizsgálják a nem jelentőségét egyes betegségek előfordulása, diagnózisa és kimenetelét illetően. A kérdés fontosságát igazolja, hogy Németországban külön kutatóintézet működik ezen a területen (Institute of Gender in Medicine (GiM) Charite-Universitätsmedizin Berlin). Ez év március 1-jén rendeztek meg a témában egy konferenciát „GENCAD Conference 1. Gender and Health- a challenge for the 21st century” címmel Brüsszelben

    A konferencia házigazdája a berlini intézet igazgatója Vera Regitz-Zagrosek, aki a EU kutatási projekt konzorciumának vezetője. A szóban forgó konferencia témája a koszorúér betegség diagnózisának és kezelésének területén a nemek közötti különbségek vizsgálata. A meghívott 27 EU tagállam képviselőin kívül részt vett a megbeszélésen Isabel de la Mata, az Európai Bizottság egészségüggyel foglalkozó igazgatója, valamint a WHO Európai Irodájának képviselője. Megtisztelő felkérést kaptam, hogy „Gender differences in CAD treatment and outcomes-analysis of Hungarian database” címmel előadást tartsak a rendezvényen. Előadásomban a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatait elemeztem, ennek kapcsán 42.953 infarktusos beteg ellátásáról számoltam be (19.875 STEMI, 23.078 NSTEMI diagnózissal kezelt beteg). Az elemzés azt mutatta, hogy mind a STEMI, mind az NSTEMI betegcsoportban a nők idősebbek voltak, férfiak esetén gyakoribb volt az invazív kezelés aránya. A nők esetén a 30 napos és 1 éves halálozás mindkét betegcsoportban magasabb volt. A többszempontos analízis során viszont azt találtuk, hogy a nemek kezelése és életkilátása között nem volt különbség, mivel az életkor és a gyakoribb társbetegségek következménye volt a magasabb arányú halálozás, a nem prognosztikai jelentősége nem bizonyult jelentősnek. Az előadást élénk vita követte, de az akut ellátásban résztvevő és adatokkal rendelkező kollégák (pl. Piotr Jankowsky Krakkóból) megerősítették a magyar adatokat. Több előadó felhívta a figyelmet arra, hogy mind az oktatásban, mind a kutatásban az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a nemi jellegzetességekre és további kutatás indokolt a krónikus koszorúér betegség esetén ismert különbségek okainak megismerése érdekében. Több előadásban foglalkoztak azzal, hogy más krónikus betegség esetén (pl. hypertonia, diabetes mellitus) igen sok megfigyelés és adat utal arra, hogy ugyanaz a betegség számos jellegzetességgel bír, attól függően, hogy melyik nemben jelentkezik. A résztvevők megállapodtak abban, hogy egy rövid összeállítást (factssheet) juttatnak el az Európai Bizottságnak, a nemzeti kormányok egészségüggyel foglalkozó irányitó szerveinek, valamint laikus szervezeteknek, amelyben a problémára felhívják a figyelmet. A tervezett összefoglaló olyan kérdésekre világít rá, amelyeket a napi gyakorlat során sokszor észlelünk pl. akut koronária szindróma esetén a nők prehospitális késése nagyobb, mint a férfiaké; intervenció esetén magasabb a komplikációk aránya, a nők kevésbé vesznek részt szervezett rehabilitációs programban stb. Az elhangzottak, ill. vita alapján nem kérdéses, hogy fontos kérdésről van szó, azonban a megalapozott következtetések levonása csak további kutatás, nagy adatbázisok elemzése alapján lehetséges. Feltehetően a probléma további vizsgálatának szükségességében széles körű egyetértés van, ezt igazolja, hogy a legközelebbi találkozó időpontját a szervezők már kijelölték és a terv szerint erre 2017. októberében kerül sor.

     

    Budapest, 2017.március 4.

     

    Dr. Jánosi András

Vissza