Lejárt a biztonsági időkorlát. Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges. A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Kiadja / Published by: Locksley Hall Media Kft. a promenade Kiadói csoport tagja
Lapigazgató: Veress Pálma
1122 Budapest, Pethényi út 7.
Postacím: 1122 Budapest, Pethényi út 7.
Telefon: (36-30) 327-4143 Telefax: (36-1) 700-0628
E-mail: recepcio@promenade.hu
Az Infarktus Regiszter Pilóta Vizsgálat 2010. január elsején kezdődött el 12 kardiológiai centrumban. A program célja az volt, hogy standardizált módszerrel adatokat gyűjtsön a miokardiális infarktus gyakoriságáról, a betegellátás módjáról, a betegek prognózisáról. A „pilot” időszak 2011. december 31-én lezárult, amelynek végén 32 ellátó hely vett részt az adatgyűjtésben. Az adatbázisban 8041 beteg, 8575 eseményét rögzítettük. Kialakítottuk az akut időszak és a késői események követésére alkalmas adatstruktúrát, igazoltuk Web-alapú rendszer működőképességét. A Regiszter adatbázisa lehetővé teszi az ellátás minőségi paramétereinek monitorozását, az adatok különböző szempontok szerinti elemzését mind centrálisan, mind az ellátó helyeken. A folyamatosan működő rendszer országos kiterjesztése, integrálása az állami egészségügyi ellátás rendszerébe egészségpolitikai döntés kérdése.
Szerző(k): Barnucz Enikő, Korkmaz Sevil, Radovits Tamás, Veres Gábor, Hirschberg Kristóf, Hegedűs Péter, Páli Szabolcs, Merkely Béla, Szabó Gábor
Bevezetés: Az NO-cGMP-cGMP-dependens protein-kináz-G útvonal szo - lu bilis guanilát-cikláz aktivátorral (cinaciguat) történő aktiválása és ennek kö - vetkeztében az intracelluláris cGMP-szint emelkedése kardioprotektív hatással rendelkezik. Kísérleteink során a cinaciguat kezelés hatásait vizsgáltuk izo - proterenol által indukált miokardiális infarktus kísérletes patkánymodelljén. Módszerek: SD-patkányokat napi két alkalommal négy napon át kezeltünk cinaciguattal, a kontrollállatokat ennek vivőanyagával (metilcellulóz-oldat). 85 mg/kg izoproterenol kétszeri (egymást követő napokon adott) szubkután in - jekciójával szívinfarktust idéztünk elő. 17 óra elteltével a szív pumpafunkcióját bal kamrai nyomás–térfogat-analízis során regisztráltuk konduktancia-katéter segítségével. A hemodinamikai mérést követően a vizsgált szívek hisztopato - lógiai és molekuláris biológiai vizsgálatok céljából konzerválásra kerültek. A relatív génexpresszió meghatározása kvantitatív real-time PCR-rel történt. Eredmények: A cinaciguat előkezelés hatására javult a szív pumpafunciója és relaxációs képessége, mérséklődött a nekroenzimek felszabadulása, továbbá csökkentek a vizsgált hisztopatológiai elváltozások, az oxidatív stressz mértéke, valamint a ciklooxigenáz-2, TGFß és béta-aktin mRNS expressziója a mio - kardiális infarktust elszenvedett állatokon. Konklúzió: A szolubilis guanilát-cikláz gyógyszeres aktiválása új terápiás alternatívát jelenthet az iszkémiás szívbetegségek megelőzésében és kezelésében.
Szerző(k): Nagy Klaudia Vivien, Kutyifa Valentina, Apor Astrid, Édes Eszter, Nagy Andrea, Merkely Béla
Háttér: Az élsport a szíven morfológiai és funkcionális változásokat hoz létre, amelynek patológiás remodellingtől való elkülönítése kiemelkedően fontos. Vizsgálatunk célja: echokardiográfia segítségével a sportolói balkamra-hipertrófia és remodelling vizsgálata. Módszer: 57 kevert terhelésű sportolót vizsgáltunk (S) 12 fős kontrollcsoporttal (K) és 12 fős hipertrófiás cardiomyopathiás (HCM) betegcsoporttal összehasonlítva. Mértük a bal kamrai paramétereket, valamint hipertrófiát és remodellinget jellemző indexeket kalkuláltunk. Eredményeink: A bal kamrai végdiasztolés átmérő élsportolóknál szignifikánsan nagyobb, HCM-ben alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban (S 54,5±4,4; K 50,3±4,5; HCM 39,3±6,6 mm; p<0,001). A végszisztolés átmérő sportolókban nem különbözött jelentősen (S 34,3±4,0; K 32±3,8 mm; p=0,09), a stroke-volumen nagyobb volt, (S 121,7±32; K 100,6±25,3 ml; p<0,001). HCM-ben jelentős balkamra- hipertrófia igazolódott (septum, hátsófal S 13±1,56, 10,6±1,53; K 9,9±1, 9,4±1,26; HCM 25,8±5,57; 15,6±2,9 mm; p<0,001). Az ejekciós frakció mindhárom csoportban normáltartományban volt (S 66±7; K 65,4±7,2; HCM 66,9±12,5%; p=0,056). A bal kamrai izomtömegindex (LVMi) és a hipertrófiaindex (HI) emelkedett volt sportolókban, HCM-ben pedig extrém magas (LVMi: S 134,8±19,7; K 91,6±15; HCM 203,8±36,2 g/m2; p<0,001; HI: S 0,91±0,15; K 0,75±0,09; HCM 2,19±0,58 p<0,001). A balkamra-remodelling index (RI: S 0,96±0,21, K 0,82±0,14; HCM 4,41±1,85 p<0,001), a szisztolés és diasztolés szfericitási index (szisztolé: S 32,6±15,1; K 30±19,5; HCM 33,1±25,4; p=ns, p<0,001; diasztolé: S 58±36,3; K 58,3±42,8; HCM 60,5±23; p=ns, p<0,001) nem különbözött sportolók és kontrollok között, míg HCM-ben az indexek jelentősen eltértek. Következtetések: Kevert terhelésű élsportolókban szimmetrikus, fiziológiás balkamra- hipertrófia volt kimutatható, ami nem járt együtt kóros balkamra-remo - delling jelenlétével.
A dyslipidaemiás betegek kezelése nemcsak a lipidértékektől, hanem a kardiovaszkuláris rizikójuk helyzetétől is függ. A lipidcélértékek megállapítása is ezen a két komponensen alapul. Az V. magyar kardiovaszkuláris konferencián az igen nagy, nagy és tünetmentes nagy kockázatú kategóriák nem változtak, de a very high risk kategóriát kiterjesztették: a koronáriabetegség plusz krónikus vesebetegség, valamint a koronáriabetegség és perifériás érbetegség bekerült az igen nagy kockázati kategóriába 1,8 mmol/l LDL-Ch célértékkel. Ugyanakkor az akut koronária szindróma, az iszkémiás stroke és a kritikus végtag-iszkémia önmagukban az igen nagy kockázatba kerültek, anélkül, hogy célértéket csatoltak volna hozzájuk, viszont jelenlétük a Ch-szinttől függetlenül intenzív statin kezelést indikál. A nagy kockázatban az LDL-Ch-célérték 2,5 mmol/l, az össz- Ch 4,5 mmol/l. A tünetmentes nagy kockázatban törekedni kell a 3,0 mmol/l-es LDL-Ch- és 5,0 mmol/l-es Ch-célértékre. Az ESC/EAS és az ATP III új lipid irányelveinek alapján is konszenzus alakult ki abban, hogy nem minden kardiovaszkuláris betegnek javasolunk statint, csak a célérték felett. A statin terápia alternatívája a statin-ezetimib kombináció.
A növekvő balkamra-tömeg (LVM), az úgynevezett balkamra-hipertrófia (LVH) független kardiovaszkuláris rizikófaktor esszenciális és szekunder hipertóniában egyaránt. A megemelkedett centrális vérnyomás az arteria brachialis felett mért értéknél jelentősebb mértékben generálja az LVH kialakulását. A hipertónia okozta LVH regressziójához önmagában a vérnyomás mérséklése nem elegendő. A legtöbb antihipertenzív gyógyszer, amely képes a centrális vérnyomás csökkentésére, elősegíti a hipertrófia regresszióját. A béta-blokkolókról kialakult kedvezőtlen kép annak volt köszönhető, hogy nem csökkentették megfelelő mértékben a centrális vérnyomást. A vazodilatátor hatású béta-blokkoló nebivololról, pont ennek a hatásának tulajdonítható okból bebizonyosodott, hogy szemben egyéb béta-blokkolókkal a centrális vérnyomáscsökkentő hatásának köszönhetően képes az LVH szignifikáns csökkentésére.
A korábbi klinikai vizsgálatok (RALES és EPHESUS) egyértelműen bizonyították a mineralokortikoid-antagonisták előnyeit súlyos szisztolés szívelégtelenségben és a miokardiális infarktust követő szívelégtelenségben. Újabban az al do sz - teronantagonizmus kedvező hatását enyhe tünetekkel járó krónikus szisztolés szívelégtelenségben is igazolták. Az EMPHASIS-HF (Eplerenone in Mild Patients Hospitalization and Survival Study in Heart Failure) tanulmányban 2737 NYHA II stádiumú szívelégtelenségben szenvedő és 35% alatti bal kamrai ejekciós frakciójú beteget randomizáltak az optimális hagyományos terápia mellé adott eplerenonra (50 mg naponta) vagy placebóra. Az elsődleges összetett végpont a szív- és érrendszeri betegség miatti halál vagy a szívelégtelenség miatt kórházi kezelés volt. A vizsgálatot idő előtt leállították, mivel a 21 hónapos átlagos követési idő után az elsődleges összetett végpont gyakorisága jelentősen alacsonyabb volt azoknál a betegeknél, akiket a standard terápiához adott eple - renonnal kezeltek szemben a standard terápia+placebocsoporttal (p<0,0001). A szívelégtelenség miatt és bármilyen okból történő kórházi kezelés is csökkent az eplerenon csoportban. Az 5,5 mmol/litert meghaladó szérum káliumszint az eplerenon csoportban 11,8% míg a placebocsoportban 7,2% volt (p<0,001), de nem különbözött a súlyos hyperkalaemia (>6,0 mmol/l) előfordulása (2,5% vs. 1,9%, p=0,29), valamint a hyperkalaemia miatti hospitali záció gyakorisága (0,3% vs. 0,2%, p=0,85) a két csoport között. Az EMPHASIS-HF-tanulmány újabb elemzése konzekvensen igazolta az eplerenon terápia kedvező hatását – hasonlóan a fővizsgálathoz – a nagy kockázatú betegek csoportjaiban is.
100 hipertóniás, 80–104 éves, multimorbid (70%-uk nő) beteg, antihipertenzív terápiáját vizsgáltuk retrospektív elemzéssel. Mindegyikük stabil keringéssel és jó anyagcsere-paraméterekkel távozott osztályunkról. 100%-uk iszkémiás szívbeteg, mintegy 50%-uk korábban agyi történésen átesett, pitvarfibrilláló, 30%-uk diabéteszes, 12%-uk malignus tumor miatt is gondozott volt. A betegek közel 70%-a perindoprilt, carvedilolt, amlodipint, illetve indapamidot kapott mono - terápiában, kettős, hármas vagy négyes kombinációban, személyre szabott, egyedi dozírozással és összetételben. Megállapítható, hogy a minőségi időskor feltétele a jól beállított vérnyomás, ehhez pedig a kardiovaszkuláris kontinuumra minden ponton ható, anyagcsere-semleges gyógyszerek egyénileg dozírozott és kombinált alkalmazása lehetőséget biztosít.
Szerző(k): Márk László, Vendrey Róbert, Katona András
A kardiovaszkuláris prevenció egyik legfontosabb eleme a lipidcsökkentés. Ennek fontosságát aláhúzza az a diabéteszes betegeken történt megfigyelés, amely szerint a glikémia, hipertónia és koleszterin közül ez utóbbiban lehet a célértékeket legkönnyebben elérni és ugyanakkor a lipidcsökkentéssel tudunk a legkevesebb beteg kezelésével megelőzni koronáriaeseményt. A lipidcsökkentés elsőnek választandó gyógyszerei a statinok, amelyek alkalmazásának jótékony hatását megerősíti a közelmúltban megjelent, közel 130 ezer beteg adatait felölelő új Cholesterol Treatment Trialists' Collaboration (CTTC) metaanalízis. Ez igazolja az intenzív statinkezelés elsődlegességét is a konzervatívval szemben, valamint megerősíti, hogy az LDL-koleszterinszint 1 mmol/l-es csökkenése a kiindulási értéktől függetlenül a nagy éresemények gyakoriságának 20-26%-os csökkenését eredményezi. Bár a lipidcsökkentő kezelés jelentőségét számtalan tanulmány igazolja, tény, hogy a lipid-célértékek elérése, a javuló trendek ellenére, nem elégséges. Ennek további emelésében a betegek együttműködésének és az orvosok odafigyelésének javítása és edukációjuk folyamatos folytatásának lehet jelentős szerepe.
A koszorúér-eredetű halálozás tekintetében hazánk „előkelő” helyet foglal el a fejlett országok között. A gyógyszeres kezelésre egyértelmű, evidenciákkal jól alátámasztott ajánlások állnak rendelkezésre. Az összefoglaló cikkben röviden felsorolásra kerülnek a koronáriabetegségben szenvedő betegek kezelésére rendelkezésre álló gyógyszerek és indikációik, majd részletesen szólunk az ACEgátlók hatékonyságát igazoló nagy tanulmányokról. Külön fejezet szól az ACE-gátlókat tartalmazó (főként perindopril alapú) fix kombinációk szinergista hatásairól.
2564 30–75 év közötti életkorú, mindkét nemű dyslipidaemiás beteget vizsgáltunk, akiknél az összkoleszterin-érték meghaladja az 5 mmol/l, illetve az LDLkoleszterin a 3 mmol/l értéket, triglicerid pedig az 1,7 mmol/l-t. A hy - perlipidaemia mellett voltak normotóniás és hipertóniás egyének, valamint 2-es típusú cukorbetegségben, illetve metabolikus szindrómában szenvedők is. Az alapbetegség kezelésébe nem avatkoztunk be, a hyperlipidaemia kezelése során azon egyének adatait vettük figyelembe, akik rosuvastatint (Xeter®) szedtek. 6 hó - napi kezelés után a rosuvastatin szignifikánsan csökkentette az összko lesz terint, LDL-koleszterint, trigliceridet, illetve emelte a HDL-koleszterinszintet. A cukorbetegségben szenvedőknél is érvényesült a kedvező hatás. Akinél a hsCRPérték magasabb volt, ott nagyobb mértékű változás következett be a lipidprofilban. A mellékhatások előfordulása igen alacsony volt.